Bubuka csak barátkozik?

2016. március 04. - Ebakadémia

Hányszor, de hányszor találkozom olyannal, amikor a gazdik teljesen félreértik a kutyájuk szándékát és testbeszédét.

-Csak barátkozik...

Ez az a mondat, ami az esetek legalább 50%-ban nem igaz, mert nem minősül barátkozásnak:

bob002.jpg

-A másik mellett kihúzva felemelt farokkal feszült testhelyzetben állni, ezt pont olyan mintha emberként, kihúzva az izmaidat villogtatva, provokatívan állnál meg valaki mellett. Kb. ezt üzeni: "Na beszólsz? Szójjá be...szójjá csak be..alig várom"

-A hosszas fenékszaglászás: A rövid odaszagolás udvariaskodási forma (de ezt sem szereti minden kutya), de egy idő után (mondjuk olyan 3-5 másodperc) semmi más mint bunkóság. Kb. olyan mintha valaki kézfogás után, végigtaperolna, fenékbe markolna. Kevesen élvezik.

-Ha tucatnyi kutya szalad egy felé. Ennek is tökéletesen leképezhető az emberi változata. Képzeljük el azt az ovist, amelyikre hirtelen tucatnyi kortársa ront rá. Egy biztos, nem lesz boldog.

És az ilyen esetekből lehet az, hogy a nyomorgatott kutya egy idő után vissza fog szólni. Általában nem kedvesen.

És kész is a baj.

Amit könnyedén megelőzhetünk azzal, ha a hevesebb kutyánkat időben elhívjuk, rászólunk. Ettől még nem lesz kevésbé barátságos Bubuka, csak teret adunk a félénkebb Maszatkának is, hogy ne érezze magát feszélyezve.

Ez meg úgy ahogy van zseniális: 

tolakodo.jpg
Forrás (nézzétek meg a többi képet is):

https://www.facebook.com/colorfundogs/posts/955841574465426?pnref=story

A bejegyzés trackback címe:

https://ebakademia.blog.hu/api/trackback/id/tr668443542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aegithalos 2016.03.05. 09:14:17

Erzesem szerint abszolut felesleges probalkozas ez. A kutyatartok jelentos (es amikor jelentost irok, akkor _jelentost_ ertek.) resze hijjan van minden ilyenfajta tudatossagnak. Ami nem lenne baj, ha tudnanak rola. Egyszeruen nem is ertik, hogy van problema. Ha pedig nincs problema, nem is kell megoldani.
Kedvencem:
- Milyen okos kutya.
- Nem okos, jolnevelt.
Es nem erti, miert nem mosolygok a szutyok feher pamacsara, aki ugyanolyan "okos" lehetne, kint az enyem, ha a gazdaja rendelkezne aggyal.

agytörzsy prof 2016.03.05. 09:24:52

A kutya ugyanúgy nem való mindenkinek, mint a gyerek vagy az autó, mégis bárkinek lehet.

aegithalos 2016.03.05. 09:25:49

Ja es a legszebb: ez a fajta a legnagyobb kutyabarat.

Lady Ann 2016.03.05. 09:39:36

Annyira sajnálom azokat a pici kis nyomoroncokat, amelyeket állandóan táskában tárolnak (viszik sétálni), mintha biodíszlet lenne. Aztán csodálkoznak, hogy tök hülyék :(

SarahConnor 2016.03.05. 10:38:46

A legjobb az volt, mikor egy bolt előtt várakozva mellém ért egy óriási nagy bernáthegyi, csipetnyi pórázon, egy idősebb nő sétáltatta. Ha a akutyának olyanja lett volna, a városon végighúzgálta volna a nőt pórázostul... A nő megállt mellettem, a kutya meg leült és elkezdett nézni. Mikor észrevettem, megijedtem, hátra is hőköltem (ülve akkora volt, mint én). A kutya alig hallhatóan morogni kezdett. Ekkor a nő észrevett és mosolyogva mondta, nyugodtan megsimogathatom a kutyáját. Biztos azt hitte, azért bámulom, mert barátkoznék, pedig csak a karom féltettem. Mondom a nőnek, nem, hiszen elég csúnyán néz, meg morog is. Áááá, csak kíváncsi, meg simogatást szeretne.
Nagyon lassan odébb húzódtam, miközben kimentettem magam. A mai napig vallom, hogy széttépett volna a kutya, de legalábbis a kezem, ha felé nyúlok. A nő meg állította újra meg újra, hogy barátságos, és meg lehet simogatni. Na kábé azóta tudom, hogy csak a kutyának hiheted el, meg lehet-e simogatni. A gazdának nem.

Alick 2016.03.05. 11:27:10

Sokszor a kuyta a főnök, aki tudja hogy mit akar, a gazdi pedig csak egy bolond csicska...

lepo 2016.03.05. 12:07:10

Azért nekem van némi fenntartásom a "tolakodó" képpel kapcsolatban. Az ember lehet tolakodó, de a kutya nem. Ő ha így viselkedik akkor domináns, a másik meg behódoló. Nem célszerű szerintem humán szemüvegen keresztül nézni az ebeket. A jelen esetben ha a félénk kutya jól szocializált akkor tudja hogy erre a helyzetre hogy kell reagálnia. Semmi kihívó viselkedés és akkor a másik odébb áll. Természetesen akkor ha ő is "érti" a kutyanyelvet. Vagyis nem kéne a gazdának ebbe beleavatkoznia. A kutyák jelrendszerét náluk biztos nem értjük jobban. Hangsúlyozom, ha mind kettő szocializált kutya. Ha nem az, akkor meg nem is lenne szabad hogy elengedjék a pórázról. A többi kép is leginkább a félős, bizonytalan kutya szemszögéből van ábrázolva. Mintha ők így születtek volna s nem a gazda állandó féltése tette volna ilyené őket. Szóval csak azt akarom mondani, nem lehet, sőt káros, emberi szemüvegen át nézni és magunkból kiindulva ítélni meg a kutya viselkedését a többi fajtársa felé.

aegithalos 2016.03.05. 12:53:45

@Ebakadémia: Hat... Hajra! :) Szamomra ez illuzionak tunik, de lehet, csak megkeseredtem kicsit az idok soran. :)

aegithalos 2016.03.05. 12:59:33

@lepo: Annyit tennek hozza, hogy a kutyak nem csak kutyakbol allo falkaban elnek, hanem az emberek kozott. Velemenyem szerint jogos elvaras, hogy ne csak a sajat szabalyaik szerint eljenek, hanem a mieink szerint is. Erre egyebkent alkalmasak is, csak pl idot es energiat kell feccelni abba, hogy csak akkor menjen oda masik kutyahoz, amikor en akarom es addig maradjon, amig en akarom. Ennel egyszerubb azt mondani, hogy "de hat kutya, sajat szabalyai vannak". Az, vannak, de nem csak azok.
Ahogy a gyerekemre is raszolnek, ha odamenne idegenekhez es tultolna a kozvetlneseget, ugyanugy a kutyamra is raszolok, hiaba kutya es torzit a human szemuvegem.

lepo 2016.03.05. 14:02:30

@aegithalos: Hsz-ed első részével teljesen egyetértek, igaz más megközelítésből. Ha fegyelmezett és szót fogad / ami nélkül szerintem nincs felelős kutyatartás/ máris a kutyaszabály szerint él mert elismeri hogy én vagyok a falkavezér. S én mondom meg hol vannak a határok amihez neki alkalmazkodni kell. S amit az előző hsz-ben is írtam, nem szerencsés ha elvárásaink forrása ugyanaz mint a gyerekünknél. A kutyák nem úgy csoportosítanak, hogy idegen s ahhoz nem megyek oda mert ő még idegen. Hanem a normálisan szocializálódott /nem győzőm hangsúlyozni ennek a fontosságát/ pont hogy kíváncsi rá s oda akar menni. Megvizsgálni, megszagolni begyűjteni az infókat. Ahová a gyerekemet nem engedném oda a jólneveltség okán, oda nem biztos hogy a kutyát is tiltani kéne. Az persze természetes, ha a másik kutya gazdája félti az ebét, akkor nem mehet oda. Az már más kérdés hogy egy két egészségügyi dolgot leszámítva mi ésszerű magyarázata lehet hogy nem találkozhat két idegen kutya. Mert ha azért mert összevesznek, akkor megint ott vagyunk hogy komoly hiányosságok vannak a kutya nevelésében. Szerintem.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.05. 14:27:56

Én sok kutyával szoktam csápolni, van amikor 5-6 is. Ennyivel olyan helyre megyek ahol másokkal nem találkozom, mert ennyit nehéz irányítani.
Ha mondjuk három fegyelmezett kutyával megyek, akkor figyelem az idegen kutya reakcióját. Ha kíváncsi, akkor odaengedem őket, ha fél, vagy agresszív, vagy a gazdája félti, akkor lábhoz van.
Ez ennyire egyszerű. Ha idegen kutya jön oda kéretlenül, akkor leültetem őket. Egy embert és három ülő kutyát egyetlen kutya sem támad meg, hiszen az egy falka, amely nem fél és nem agresszív.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.05. 14:43:29

@lepo: én is így gondolom. Tegnap láttam egy boxert és egy vizslát játszani. Kb öt perc után a vizsla a boxer hátán volt és... khm... a szándékait illetően... volt egy olyanom, hogy ez egyéb tevékenység kezdete. :)
Közben megjelent egy harmadik kutya is, a vizsla mintha megsértődött volna, elrohant. Egyenesen felém. Megálltam, hogy elengedjem. Nem állt szándékában kikerülni. Úgyhogy csak azt vettem észre, hogy két pracli a vállamon és egy kutyanyelv az arcomnál... :D
Nem voltam kutyázáshoz öltözve, úgyhogy bár szívesen játszottam volna vele, próbáltam nyugton maradni. Néhányszor még felugrált rám, gondosan elengedve a füle mellett, hogy a gazdája kiabál utána, majd odarohant a harmadik kutya éppen érkező gazdájához és folytatta az ugrálást. A saját gazdája meg csak állt és a kutya nevét ordibálta, egyebet nem tett... egyszerűen nem értem az ilyen khm... gazdákat. :(

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.03.05. 15:10:03

Ha egy gyerek kötekedő, agresszív, szorongós, paranoiás, hisztériás, esetleg szellemileg fogyatékos, akkor azt a gyereket gyógyítani kezdik. Rá kellene ébredni végre, hogy ugyanezek a kisebb-nagyobb rendellenességek az állatokban is megjelennek. Nem minden kutya egyszerűen egy kutya.

Bizonytalan viselkedésű, de pórázon vagy a gazda közvetlen kontrollja alatt levő kutyával kicsit tisztázható a helyzet, ha nem a kutya felé nyúló, hanem _lefelé nyújtott_ karral nyúlunk KICSIT a kutya felé. Ez felkínált lehetőség a megszaglászásra, afféle udvariasság. Ha a kutya erre úgy áll fel, hogy eközben felénk mozdul, akkor érdeklődő. Ha úgy áll fel, hogy egy keveset hátrál, akkor ingerlékeny, és vissza kell vonulni. Ha a kutya felmordul, a fülét hátrafelé mozdítja, a hátát egy kicsit a lapockái közé engedi vagy a pofáját úgy ráncolja, mint aki a fogát fogja megmutatni, akkor figyelmeztet az ingerlékenységére, és szólni kell a gazdának, hogy tartsa vissza a kutyát, valamint egy fél lépést távolabb állni a kutyától, mert az követeli a tolakodó közelség megszüntetését. Ingerlékeny kutya előtt a gazdát nem szabad megérinteni, mert nem tudhatjuk, hogy a kutya ezt a gazda megtámadásának hiszi-e. Ingerlékeny kutyának nem nézünk a szemébe, mert az kötekedés. És így tovább. Van egy csomó efféle szabály, amelyek kifejezetten a kutyákra vonatkoznak, mert a kutya minden más háziállattól különbözik felfogásban, az emberhez viszonyulásában. A régi falkajelenség már csak részben él benne.

Egészséges mentalitású kutya nem ugatja meg a kerítés túloldalán elhaladó átlagembert, mert értenie kellene, hogy az életterek nincsenek fedésben. Így hát tudjuk, hogy mennyi stresszes kutya él a házaknál. Egészséges kutya nem harap meg földön fekvő embert. Így hát tudjuk, hogy mennyi veszedelmesen torz lelkű kutya van a környezetünkben. Az, hogy sűrűbben lakott területeken megengedett dolog kutyákat támadásra nevelni, a társadalom veszélyes felelőtlensége. Aztán sajnos mindig a híradókba kerül, amikor a hiba emberéletbe kerül, és megy a hiábavaló sopánkodás.

A kutya háziasított állat, a céljainknak kell megfelelnie, és alkalmasnak kell lennie a jól szocializált viselkedés elsajátítására, a mi igényeink szerint. Az erre alkalmatlan kutyák tévedések, és el kell őket pusztítani. Nem csákánnyal agyonverni, lehet másképp is. De a kutya csak egy állat, és az emberek biztonsága nekem sokkal fontosabb. Ha betiltanak egy kapucnis gyerekruhát, mert zsinór van benne, és hátha baj lesz, akkor be kellene tiltani az emberre veszélyt jelentő kutyát is, mert baj abból is lehet. Az álságos humánuskodás egy eltévesztett gondolkodásmód, mint ahogy az is egy gonosz tévedés, hogy egy gazdátlan kutya rács mögött, egy csomó másik agresszív fogollyal közös élettérbe, esetleg közös ketrecbe zárva a kutyának jobb, mint az utcán kóborlás. És a sok szigorított kutyabörtönnel mi milyen humánusak vagyunk, adakozzanak, hogy még több ilyet építhessünk.

aegithalos 2016.03.05. 15:36:08

@lepo: "Az persze természetes, ha a másik kutya gazdája félti az ebét, akkor nem mehet oda." Ennel altalanosabb a dolog. Ha a masik kutya gazdaja nem akarja, hogy odamenjen, nem engeded. Ez nem csak feltes lehet, barmi mas is. Iszonyat sok kutyatulajdonos van, akivel es a kutyajaval az ember nem akar talalkozni, beszelgetni. Egyszeruen azzal, hogy szerzett valahonnan egy kutyat, azzal nem lett bennunk valami szignifikansan azonos, kozos. Nem veletlen hasznalom a szerzett es a tulajdonos szavakat.
Nota bene, a jolnevelt, szocializalt kutyakkal es az ezt osszehozo igazi gazdakkal semmi bajom. De a maradek...

aegithalos 2016.03.05. 15:48:33

@aegithalos: Hogy ez hogy kapcsolodik ide? :)
A kutya a gazdajanak lenyomata. Es ugyanez forditva is megallja a helyet. Felelotlen beleszaros embernek neveletlen kutyaja lesz. Egyik sem csabito tarsasag.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.05. 18:28:53

@Hóhér az utolsó barátod: A gond az hogy a vizsla extra barátságos és az emberek többsége is a vizslákkal. A kutya számára akkor derül ki hogy az illetőnek nem tetszik amikor kezdik a visítást.
100-ból 90 imádja a vizslákat, 5 közömbös, 5 hisztizik. Na most nehéz messziről kiszórni a hisztiseket.

XLI Lajos 2016.03.05. 18:39:21

@aegithalos: "Ahogy a gyerekemre is raszolnek, ha odamenne idegenekhez es tultolna a kozvetlneseget, ugyanugy a kutyamra is raszolok,"

Csak egy párnapja megesett történet: állok sorban a patikában, mert beteg vagyok, szarul érzem magam, doktor megállapította, jogos, recept felír, patika. Mögöttem menő apuka pici lányával, a sor lassú, én jövök. Patikus ki a raktárba keresgél, kis idő után picilány elkezdi rugdosni a bokámat, előbb csak kicsit majd egyre jobban, már elég feltűnő, apucinak nem. Megkérem apucit szóljon már picilányra, hogy ne rugdalózzon, mert baj lesz. Ezen apuci jól felháborodik, hogy én ne neveljem az Ő gyerekét.
Szerinted ha esetleg kutyája is van azt, hogy nevelheti?
Ilyen világot élünk és jobb nem nagyon lesz.Van aki(nek a kutyája) megteheti, mert mind ismerjük a közmondást az erősebb kutyáról.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.05. 19:28:49

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: nem érted. A vizslával semmi bajom nem volt, egyébként is még kamaszkorú. Ha nem féltettem volna a ruhámat, még én biztattam volna, hogy ugráljon nyugodtan. Viszont a gazdája... hogy lehet valaki olyan hülye, hogy csak ordibál a kutyának, de nem megy utána ilyen esetben?
Pár napja is majdnem arconnyalt egy vizsla, az még a gazdát is váratlanul érte. Jöttek szembe, kutya pórázon és olyan gyanakodva nézett, mint aki meg akar ugatni. Aztán mellém értek és a következő pillanatban a vizsla a nyakamban volt és próbált összenyalogatni. :D
Ráadásul az utóbbi nem a manapság elterjedt, kistermetű vizsla volt, hanem egy felnőtt, igazi magyarvizsla. :)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.03.05. 20:58:44

@Hóhér az utolsó barátod: "Ráadásul az utóbbi nem a manapság elterjedt, kistermetű vizsla volt, hanem egy felnőtt, igazi magyarvizsla. :) "

Szokásba hoznám, hogy a rendőrök egy kutyasétáltatóval találkozva elhajítanak egy darab kolbászt. Ha a kutya eléri, akkor a gazdája nem képes a kutyát biztonságosan visszatartani, mehet a bírság. Különösen érzékeny helyszíneken kolbász helyett egy zsákból kiengedett macska is lehetne a próbatárgy. :-) Mókás, mókás, de amikor póniló méretű kutyákat sétáltatnak emberek, felmerül bennem, hogy vajon mire is jó az ő esetében a póráz. Én bizony tartok tőlük, mert kétségem sincs arról, hogy pillanatok alatt elintézne, ha ellenséggé vagy prédává válnék a szemében. És nem tudom elhinni, hogy egy ilyen az embert tényleg nagyobb kutyának tartja.

Szerintem egy vizsla méretű kutya még kutya. Egy vizsla, szetter, labrador és hasonló kutya még bűbájos jószág tud lenni. Azt viszont sajnos nem értem, hogy a nyomott fejű, gülüszemű kutyák miért lettek olyan népszerűek.

quisum 2016.03.05. 21:28:57

@Androsz: Elég vegyes felvágott amit írsz, mert általánosításokat is tartalmaz, ill. ez az utóbbi kolbászos-macskás kifejezett hülyeség. Én egy nagydarab ember vagyok, de a nagy kutyám simán elvinne pórázostól, mindenestől, ha akarna. De nem akar, mert ha egy kutyát nem kifejezetten őrző-védőnek nevelnek!, leszarja az embereket. Sok minden érdekli a környezetében, csak az emberek nem, mert neki egy gazdája /vagy a család/ van, ahhoz ragaszkodik.
A kutyatámadások, ha etológus vizsgálná őket kiderülne, vagy halálra idegesített /pl. olyan helyen van megkötve, ahol mindenki piszkálja/ vagy szinte gazda nélkül tartott /tanyák, telephelyek őrzésére / kutyák.
Egyébként nagyon sok látszólag ártalmatlan háziállatból ki lehet hozni a rossz természetet, csak kellően hülye gazda kell hozzá.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.05. 21:39:48

@Androsz: a "nyomottfejű, gülüszemű" kutyák többsége nagyon kedves, vidám, némelyik kifejezetten bohóc alkat. Talán ezért.
Ami a kutya fizikai erejét illeti... én jártam kutyát sétáltatni. Több mint száz kiló vagyok, de volt dolgom olyan keverék kutyával, amelyik kb. kétszer akkora volt, mint egy tacskó, de simán el tudott volna rántani, ha akar.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a zsebkutyáknál nagyobbak bármelyike képes lehet rá, hogy magával vonszolja a gazdáját.
Mellesleg pár éve egy bernáthegyi akart megenni, mert azt hittem, hogy ők mind szelídek és barátságosak. :)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.03.06. 00:16:50

@quisum: "ha egy kutyát nem kifejezetten őrző-védőnek nevelnek!, leszarja az embereket. Sok minden érdekli a környezetében, csak az emberek nem"

Hát én még nem láttam olyan ép elméjű kutyát, amelyiket ne érdekelték volna a körülötte levő emberek. Sőt, szerintem az az egyik aranyos dolog a kutyában, hogy mennyire érdekli, ha vendég jön, ő akarja elsőként fogadni, akkor is, ha ehhez a kulcslyukon kell kipréselnie magát. És a kutyások sorolhatnák a többi példát. Az szerintem kimondottan rossz jel, ha az érdeklődése hiányzik. Akkor elmúlt belőle az emberi társadalomba való beilleszkedés megszokott ösztöne. Akkor egy jóindulatú vadállat mászkál a számára közömbös emberek között.

Nekem is volt egy kutyám, egy angol szetter szuka. Az egész környék kedvence volt, egy vidéki városka erdőszéli lakótelepén élve akkor még hagyhattuk, hogy kedvére mászkáljon, de főleg a ház előtti terepen sétálgatott, és fogadta a hívei hódolatának számos jeleit. Totyogó kisgyerekek csimpaszkodtak belé, és sem nekünk, sem a szülőknek nem volt okunk félni, mert a kutya jól láthatóan tapasztalt kutyaszülőként viselte az emberkölykök helytelenkedését. Amikor kicsit sok lett neki a gyömöszölés, akkor lassan odébbsétált, óvatosan elhagyva magáról egy-két kisgyereket, majd sóhajtva lefeküdt. A felelősség természetesen a miénk volt, és ennek tudatában hagyhattuk magára a kutyát.

Nem tudok nála nyugodtabb kutyát elképzelni. Mulyábbat igen, de ez a disznó sokszor bizonyította, hogy mulyának nem mondható. Csak békésnek és nyugodtnak. Sosem támadt meg senkit.

Egy kivétellel. Becsöngetett hozzánk egy ember, az új körzeti orvos volt, a kutyával még sosem találkozott. A kutya dühösen ugatva támadta le. Nem hiszem, hogy megharapta volna, de a viselkedése messze túl volt minden addig látott zaklatottságán. Senki nem tudta, hogy mi volt a harag oka. De amikor az orvos másodszor is eljött, a kutya újra kikelt magából. Rejtély, sok évvel ezelőttről. A kutya sem mindig érthető, és nem is kiismerhető.

A kutyát nekünk kellett megfékezni, persze. Meg is tettük, nyilvánvalóan. Vajon ha egy kutya erősebb a gazdájánál, és valami váratlan okból haragra gerjed, megtámad valakit, akkor ki fogja vissza? A jó neveltetés?

Az a kutya, amelyik kirágja vagy aláássa a kerítést, majd nekiront egy néhány éves kisgyereknek az utcán, és szétmarcangolja a lábát, annak erre vajon milyen értelmezhető oka lehetett? Lehet, hogy egy etológus, kellően sok adat birtokában, magyarázatot tud találni rá, feltéve, hogy nem egyszerűen megzakkant kutyáról van szó, amilyen emberből is bőven akad ebben a túlzsúfolt, stresszel teli világban. De amikor a kutya úgy dönt, hogy az ő értékrendje szerint az az ember szétmarcangolandó, akkor az embernek kell megpróbálnia megállítani. Ehhez nekem alapfeltétel, hogy a kutya valahogy fizikailag visszatartható vagy elterelhető legyen. Amikor hatvan kiló feldühödött izom a fogát vicsorgatva ráront egy emberre, akkor vagy a parancsunk, vagy az erőnk legyen elég a visszatartására. És ha ez nem megy, akkor nem kell ilyen kutyát tartani.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.06. 07:00:25

@Androsz: Ez ismét ez remek szösszenet volt. Teljesen egyetértek.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.06. 07:04:48

@Hóhér az utolsó barátod: O.K. Már értem. A vizslák ilyenek. A gazda persze hülye ha csak kiabál, az nem elég. Az én egyik vizslám is lop, ugrál, de rohanok oda. Tudom hogy későn érek oda, de a látszat hogy én igyekszem megnyugtatja az "áldozatokat".
Utána elmagyarázom hogy imádja az embereket és mindenki eteti és 99 százalékban röhögnek rajta.
De van aki egy fél szendvicsért kicsapja a balhét. Azoknak felajánlom hogy kifizetem, ha ezekután anyázik, elküldöm a picsába.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.06. 09:07:19

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: találkoztam már olyan vizslával, amelyik megugatott az utcán. Gazdája szerint azért, mert nem simogattam meg. A házuk előtt álldogáltak pár távozóban lévő vendéggel, én meg átsétáltam köztük a járdán. A kutya egyáltalán nem tűnt barátságosnak...
Igaz, nem magyar vizsla volt, hanem... hmmm... már nem emlékszem.
Mostanában az egyik kedvencem egy pitbull. Pár hónapig haragudott rám valamiért, az okát senki sem tudta, de előtte és azóta olyan, mint egy játékos macska... :)

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.06. 09:08:28

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: egyébként ha engedély nélkül ilyen a kutyád, akkor valamit nagyon elcsesztél a nevelésével.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.06. 13:43:53

@Hóhér az utolsó barátod: Én sokat járok velük kiránduló helyeken. A gyerekek mindig megszállják a kutyáimat, simogatják, etetik. 100-ból 90. 5 nem foglalkozik velük, ö hisztizik. Akkor a 90 százalék miatt nem fogom az örömmel kutyázó gyerekeknek megtiltani hogy kényeztessék a kutyáimat.
Ha pedig a kutyák megszokták, hogy a turpisták terülj- terülj asztalka, azzal nem tudok mit tenni.
Menj el egy vizslatúrára és majd meglátod hogy mindenki magasra tartott kézzel tartja a szendvicsét.
A vizsla ilyen. Vagy kőkemény vagy vele, ami nem fekszik ennek a fajtának mert nagyon lelkis, vagy tudomásul veszed, hogy kis pofátlan, lopós, hízelgős, kunyerálós eb.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2016.03.06. 13:44:56

@Hóhér az utolsó barátod: Egyébként ezt csak egy csinálja, amelyik kölyöknek néz ki és ezért állandóan kényeztetik.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.03.06. 15:11:50

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: Köszönöm. Úgy látszik, életem csúcsteljesítményét nyújtom. :-)

De azt én elvárom egy kutyától, így értelemszerűen elsősorban a gazdájától, hogy a szendvicset ne kelljen magasba emelnem. A kutyát nevelni kell, ez a kutyatartó kötelessége, és a kutyatartás hivatalos vagy nem hivatalos feltétele. A kutya bármennyi szendvicset hajlandó magába tömni – bár az én kutyám aztán a kenyeret olyan fancsali képpel potyogtatta ki, hogy dőltem a röhögéstől –, amíg el nem ájul, de legyenek világosak számára a határok. Asztalról és embertől nem veszünk el semmit. Ha az ember kínálja, az már a gazda döntése lehet, hogy a kutyának megengedett legyen-e annak elfogadása, de hogy kínálás nélkül elvegyen valamit, az szigorúan tilos.

A kutyára illemszabályok érvényesek, amelyek betartását joggal várja el az az öt ember. Nem az a bajuk, hogy a kutya számottevő értéket rabolt tőlük, hanem bosszantó, hogy a szendvicset nem fejezhette be egy neveletlen GAZDA miatt. Az emberek az egymás közötti békés élet érdekében rengeteg illemszabályt tartanak be. (Kivéve a "szabadok", akiknek nem lehet előírni semmit, ami őket a szabadságukban korlátozni látszik.) Az illemszabályokhoz való illeszkedést a gyerekektől is elvárjuk, és a szülő korholja a kisgyereket is, ha illetlen dolgot művel – ez a nevelés –, és kéri az illetlenséggel érintett ember elnézését, természetszerűleg. A kutyatartóra szintén érvényesnek tekintjük ezt a szabályt. Mondom ezt úgy, hogy én is voltam kutyatartó, és imádtuk azt a hétpróbás zsivány dögöt. Kedves dolog, ha a kutya boldog nyalintásokkal fogad egy idegent, de az idegentől nem szabad elvárni, hogy ezt zokszó nélkül fogadja. Száz oka lehet arra, hogy ezt terhesnek találja. Ezt a kutyásoknak el kell fogadniuk.

És ha a kutya illetlen, akkor a kutyát számára érthető módon korholni kell – ez a nevelés –, és kérni kell az illetlenséggel érintett ember elnézését. A kutyásnak hiába kényeztetett kedvene a kutya, ennek mégis természetszerűvé kell válnia. A kutya nem kaphat felmentést az illemszabályok alól, csak azért, mert édes pofa. Nagyon is képes megtanulni azokat, ó, simán. Sőt, készséggel, hiszen a gazda akarata számára fontos. Az egyetlen szükséges tudnivaló hozzá a következetesség. Ami egyébként a sikeres gyereknevelés alapfeltétele is. Ha a kutya feje megérinti a terített asztalt, jár az azonnali tasli, és egy idő után békességben kialakulnak a sérthetetlen zónák, amelyek kijelölése a gazda érdeke is. Nem csak azért, mert neki sem jó – feltehetőleg –, ha a kutya leeszi a vacsoráját az asztalról, hanem mert akkor a vendég vacsoráját is leeszi majd, és vannak, legyenek áthághatatlan szabályok. Akkor a kutyát az az öt ember is szeretni fogja.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2016.03.06. 15:28:31

@Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény]: nem a gyereknek kell megtiltani. Én már közelebb vagyok a második gyerekkorhoz, mint az elsőhöz, mégsem szeretem ha a gazda megtiltja a kutyának, hogy odajöjjön hozzám, ha én nem tiltakozom. Viszont az nagyon rossz nevelés, ha explicit engedély nélkül felugrál mindenkire a négylábú.
Ha úgy vagyok öltözve, minden kutyához odamegyek, ha a gazdája hagyja, még a házőrzőkkel is szoktam haverkodni, ha kaphatóak rá (amelyik nem, azt nem macerálom).
Viszont az amit az említett vizslás csinált... hát izé...

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.03.06. 15:31:23

@Hóhér az utolsó barátod: Ebben a házban is élt egy "fél-pitbull". Aranyos és békés kutya volt. De tudjuk, őszíntén el kell ismernünk, hogy túltenyésztett, és agresszivitásra hajlamosabb, mint sok más kutya. Az agresszív, részeges szomszédnak sem örülünk, és inkább kerüljük. Nem jó, ha egy kutyát, egy értelemszerűen minden Ember alá rendelt kutyát egy kutyakedvelő embernek is bizalmatlanul kell méregetnie, egy társasházban, nem tanyán. Mert aranyos, csak nem tudjuk, hogy meddig. Amelyik fajta egyedeire elég nagy számú megfigyelés után tudható, hogy az ember, az Ember sérthetetlenségének határa szűkebb a nyugodtan elfogadhatónál, annak a tartása, tenyésztése inkább elhagyható lenne.

Az afféle alap vizsgatétel lehetne, hogy a kutya hogyan viselkedik a gyerekkel. Egy emberközösségben tartható kutyától elvárom, cseppet sem teljesíthetetlenül, hogy a kisgyerek tabu legyen. A kisgyerek a Gazda másik kedvence, ráadásul egy 'kölyök'. A kölyköt nem hívjuk ki, nem bántjuk, többet megengedhetünk neki, mert csak egy kölyök, akit böködéssel is irányítani lehet, ezt a nekünk megfelelő kutya szerintem ösztönösen is így érzi. Minden kutyás számolatlanul tudná a példákat sorolni ennek a megfigyelhetőségéről. Amelyik kutya egy emberkölyköt bántalmazni képes, az egy aszociális, veszélyes egyed. És a kutyát mi tenyésztjük, ezért a veszélyes egyed kivonása a forgalomból nem emberiség elleni bűntett, hanem kötelesség, ez van.