Hopp, ott egy másik kutya a kerítés mögött!

2016. május 13. - Ebakadémia

Avagy ha nem válik be egy megoldás, keress egy másikat… vagy egy harmadikat… esetleg egy negyediket.

Anno én és Malacka panelek környékén kezdtük a közös életünket, aztán kb. 3 éve kertes környezetbe költöztünk és hirtelen rám szakadt az ég. Megismertük milyen az, ha sétálunk, és egy kerítés mögött kutya van. És a kutyám megbolondult. Az én édes-kedves-aranyos drágám bizonyos kerítéseket már messziről kiszúrva sprintelt, hogy illegethesse magát. Képes volt addig a kapu előtt állni, míg a másik odarohant, és amikor már kellően felhergelte, akkor kényelmesen odébbállt.

dog-fence-close-up-stlouismo.jpg


Na, ez olyan valami volt, ami neki tetszett, nekem viszont kevésbé.

Gondoltam, na, hajrá, eddig is mindent meg tudtunk beszélni, ez is gyerekjáték lesz. Majd rászólok és abbahagyja.

Meg ahogy az a mesékben van…

Rászóltam, és meg sem hallotta, erősebben szóltam, semmi, kezdtem elővenni egyre sárkányosabb énem, de egyik sem számított. Volt egy pont, amikor szerencsére rájöttem, hogy ez így most nem fog menni. Azt még csak-csak elértem egy idő után, hogy azonnal abbahagyja, ha szólok, de ez nem vette el a kedvét, hogy megpróbálja. Én pedig ennél erősebben nem akartam ezt büntetni. Úgy éreztem, ez nem az a kategória, ahol ezt kellene használni, de minden kerítésnél akkor sem akartam a rászólást újra és újra eljátszani, szerettem volna, ha önkontroll alakul ki benne.

Új megoldás. Kerítések előtt lábhoz hívtam és úgy mentünk. Ez is félmegoldás volt. Jött ugyan, de hosszas próbálkozás után sem kötötte össze, hogy alapvetően bizonyos helyeken mindig, kérés nélkül oda kéne jönnie, hiszen úgyis mindig odahívom, azaz felfoghatja ezt szabálynak is. És nem lett nyugodtabb sem, tudva, hogy úgysem engedem őrjöngeni. Így továbbra is maradt az, hogy nekem kellett erősen koncentrálnom, hívnom, figyelnem… ami rendben van, sétán figyelek is, de azért mégsem éreztem ezt tökéletes megoldásnak. Szerettem volna, ha valami új program fut végig a kutya agyán, mikor ilyen szituációba keveredik, és nem az, hogy NYOMÁS!


Új megoldás. Jutalomfalat. Ugyanis rájöttem, hogy a saját szabályomnak nem feleltem meg egyik előző megoldásban sem, miszerint minden esetben: rossz tiltása, jó megmutatása.

Innentől a következőt csináltuk: szóltam a kutyának már a kerítés előtt, még mielőtt nekiindult volna. Ha figyelt: dicséret, jutalom. Mivel Malac iszonyú zabás, ilyenkor önmagától lábhoz jön (hátha adok még neki), így rám bámulva megy el a kerítések, és ugató kutyák mellett.

(Ha a ti kutyátoknak nincs ilyen berögzült szokása, akkor érdemes folyamatosan adni neki a jutalomfalatot amíg elsétáltok, így rátok fog figyelni. Ha nem ennyire kajás, akkor vegyél elő egy labdát, vagy rongyot, vagy éppen növeld a jutalomfalat mértékét. A lényeg, hogy izgalmasabb legyél, mint a másik kutya, amíg szépen tempósan elhaladtok a kerítés mellett.)

Ha elhaladtunk a veszélyzóna mellett, akkor extra jutalom járt (nagyobb adag kaja, hatalmas örülés, vagy labda eldobása.

Mivel a kerítés melletti őrjöngést így felváltottam hasonlóan élvezetes, de általam is engedélyezett jó dologra, így nagyon hamar kialakult benne, hogy inkább ezt válassza. Így mostanában már csak elvétve van, hogy megindul, de olyankor is sokszor még a kerítés előtt satufékez és jön oda hozzám a jutalomért. Ami most már „lottó fázisban” van. Azaz vagy van jutalomadás, vagy nincs, de ezt előre a kutya nem tudja. Így mindig jön és mivel sokszor van szerencséje a "lottón", ezért töretlen a lelkesedése. Így most már nem nekem kell a kerítéseknél időben ordítani, vagy gyakorlatoztatni a kutyát, hanem a kutya magát kontrollálja és odajön hozzám.

Ha ez se jött volna be, kipróbáltam volna egy negyedik, vagy ötödik megoldást. Mert nincs általános megoldás. Mivel nincs általános kutya. Ami az egyiknél bejöhet, az a másiknál lehet, hogy nem. És ami az egyik helyzetben sikeres, nem biztos, hogy az lesz a másikban is. Mindig neked kell kitalálnod, hogy melyik helyzetben mi legyen. És ha hibázol? Hát ez van… csak a sünök nem hibáznak.

Egyetlen dologra figyelj csak oda, vagy inkább kettőre:

- A nyers büntetés semmit, de semmit nem old meg.

- Mindig legyen végiggondolt taktikád, hogy az, amit tanítani akarsz, hogyan megy át a kutyába, mit akarsz elérni, milyen lépésekkel. Ők ugyanis tanulnak, mindig, és ha te nem gondolod végig, akkor olyat taníthatsz, amit nem akartál. 

Kapcsolódó cikkek:

Mi a jó és mi a rossz

Sétáltass okosan!

 

https://www.facebook.com/ebakademia/

ebakademia@gmail.com

 

Képek innen:

http://www.stlmofence.com/my-product/new-home-dog-fence-stl-mo/

A bejegyzés trackback címe:

https://ebakademia.blog.hu/api/trackback/id/tr578688456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.