Az, amit nem nevezünk nevén...

2016. június 21. - Ebakadémia

Már régóta szeretnék erről is írni, és a múltkori téma után úgy érzem, most jött el az ideje.

A büntetés.

Elmondom, számomra mit jelent a büntetés és hogy én mire és mikor használom.

A büntetés nem más, mint a negatív cselekedet következménye. Amire emiatt szerintem igenis szükség van. Legalábbis annyira, hogy tudjam, a rossz cselekedeteknek is van következménye. Fontos, hogy tudjam, mi az, amit nem szabad megtennem, hogy annak mi lesz a következménye, ha mégis megteszem, illetve hogy ez a következmény tényleg be is fog következni. Nem minden esetben kell élni a büntetéssel, de a létezéséről érdemes tudni. Ugyan ezzel senkit nem lehet motiválni, de van, amikor érdemes megmutatni, hogy a negatív tetteknek igenis van következménye. És ez a következmény tényleg történjen is meg, ha már kilátásba helyeztem. Ha a gyereknek azt mondom, hogy ha így és így viselkedik ez és ez lesz, és aztán sosem történik meg a beígért negatív következmény, akkor ne csodálkozzunk, ha a gyerek nem veszi komolyan.

És igen, lehet a büntetés helyett másik alternatívát mutatni, lehet a pozitív viselkedést dicsérni. Ezekre mind szükség, sőt nagyobb szükség van, de ettől még nem kell a büntetést sem úgy kezelni, mint Valamit, Amit Nem Nevezünk Nevén.

harry-potter-he-who-must-not-be-named-headline-newsletter-newspaper-234881.jpg


 Áthajózva kicsit tudományosföldére, a cselekvés megváltoztatására négy lehetséges mód van.


- Pozitív megerősítés: Jót cselekszel és jót kapsz. Azaz nagyjából a korábbi cikkekben tárgyalt jutalmazás.

- Negatív megerősítés: Jót cselekszel és megszűnik a rossz érzés. Erre a régi lábnál követés tanítása lehet a példa. Addig rángatlak, amíg jó helyen nem mész. Ha jó helyen mész, megszűnik a rángatás.

- Pozitív büntetés. Rosszat teszel és elveszek tőled valami jót. Nem jön be a kutyus, erre pórázra fogom és hazamegyünk.

- Negatív büntetés: Rosszat teszel és rosszat kapsz. Felevés és palackhajítás.


Kutyanevelés során majdnem mindegyikre lehet példa, talán a negatív megerősítés az, amit a legkevésbé használunk, és én személy szerint a legkevésbé is pártolok (mondhatni egyáltalán nem).

A többinek mind meglehet a helye és ideje, és érdemes fentről lefelé haladni. Azaz először jutalmazással próbálni megoldani a problémákat, utána valami pozitív elvételével, majd végső esetben a negatív büntetés.


A büntetés egy másik rendkívül fontos pontja, hogy nagyon-nagyon tudatosnak kell lennem.

- Tudnom kell, mit akarok büntetni.

- Végig kell gondolnom, hogy, amit csinálni akarok az valóban azt fogja-e eredményezni, amit szeretnék.

- Bravúrosan kell időzíteni. Egy rossz időzítéssel nem csak azt kockáztatom, hogy a kutya nem tanulja meg azt amit szeretnék, hanem azt is, hogy pont a tőlem való félelmet tanulja meg.

- Át kell gondolnom, hogy a cselekedet tényleg büntetésre méltó, vagy még csak egy meg nem tanult szabály.


Én csak a következő pár esetben használom büntetést, mert ezek azok az esetek, ahol a kutya élete a tét, és ahol úgy érzem fontos, hogy ismerje a sötét oldalt is:

  • Behívás megtagadása
  • Járdáról lelépés
  • Agresszió más kutyákkal/emberekkel
  • Utcáról felevés


És amiket én használok:

  • A jó dolgok befejezése: Sétából hazatérés azonnal, játszó kutyák mellett kifektetés, labda eltétele, ha túlságosan rápörög vagy bevédi, vagy a már leírt agility-s példa esetén megvonom tőle, amit akar.

  • Kiabálás: Ilyenkor egyszerűen csak odamegyek, és nagyon mérgesen beszélgetek vele, és ha tudom, akkor esetleg kicsit el is kapom a grabancát, hogy ne tudjon elmenekülni. Nem rángatom, nem tépem, csak fogom amíg „beszélgetünk”.

  • A már leírt elzavarás.

  • Palackhajítás.

  • Kizavarás: Ha lakáson belül csinál valamit, ami nem tetszik, akkor fogom, és kizavarom abból a szobából, ahol vagyunk. Az üzenet ennyi: nem viselkedsz jól, nem lehetsz velünk (pozitív büntetés).

Nincs szükségem többfajta vagy durvább büntetésekre. Ezek elegendőek, hogy a kutya megértse: rosszat tett és azt is, hogy annak következménye lehet. Mivel tudja, hogy a jó dolgoknak meg jó következménye van, így ennyi nagyjából mindenre elég nekünk.

Soha semmilyen körülmények között nem ütjük/rúgjuk meg a kutyát! Soha nem bántjuk!

Soha nem büntetünk feleslegesen vagy frusztrációból!

Soha nem büntetünk behívás után, vagy amikor már mást csinál a kutya!

Minden büntetést egy figyelmeztető jelzéssel érdemes kezdeni. Legyen egy erős szavad: „nem” „mit csinálsz?” vagy valami hasonló (a múltkor már említett figyelmeztető morgás).

(Érdemes olyat használni, amit máskor nem használtok. Én szerettem régen azt használni, hogy „hííí”, aztán kiderült, hogy édesanyám pontosan ezt a hangot hallatja, amikor nagyon örül valaminek, vagy meglepi egy hír, így a családi eseményeken legalább háromszor lepődött meg a kutya, hogy „atyaég mit tettem”.)


Ha rosszat tesz a kutya, először ezt a figyelmeztető hangot/szót használd. Ha ettől abbahagyja, az szuper, és már dicsérheted is. Ha nem hagyja abba, akkor jöhet valamelyik ellenlépés. Ha a büntetésre, vagy a büntetés megkezdésére hagyja abba, akkor már nincs dicséret (pl. odadobom a palackot és abbahagyja a kajálást).

Ilyenkor már eljátszotta minden korrigálási lehetőségét. Büntetés után viszont mindig legyen kioldás: a harag után várj még egy kicsit, majd hívd magadhoz és kicsit simogasd meg (nem kell nagy dicséret ilyenkor, hiszen nem jót tett a kutya, csak jelezzük neki, hogy megbocsátunk).


A hiba mértékétől függhet a büntetésben töltött idő. Azaz lehet olyan is a büntetés, hogy pórázra veszed, hazaviszed és otthon sem szólsz hozzá még jó pár órát és nem lehet veled egy szobában. A büntetés tehát lehet hosszabb, de mindig legyen egy jól értelmezhető lezárása is (magadhoz hívás és kis simogatás).  

A büntetés legyen egyenrangú az elkövetett hibával: agresszióért nagyobb büntetés jár, mint mondjuk egy engedély nélküli ajtón kilépésért.

(Itt szükségesnek tartok egy kitekintő félmondatot: az agresszió büntetése nem az, hogy a verekedő kutyámat én is széjjelverem. Az agresszió büntetése már a figyelmeztető jeleknél megtehető, sőt ott kéne igazán megtenni. Megelőzni mindig könnyebb, mint korrigálni. Ha a kutyám borzolja a szőrét, befeszül, a másik fölé tornyosul, akkor máris rászólok és kiveszem a szituációból. Ha nem ismerem fel a jelzéseket, akkor rengeteg elérhető anyag van ilyen témában a neten vagy könyvekben, illetve segít, ha megfigyelem, hogy mit csinál a kutyám mielőtt ugatni/morogni kezd egy másik kutyára és már ezekre a jeleknél rászólok, hogy „NEM!”. De ezek olyan eseteknél használhatóak, ahol a kutya nincs tisztában azzal, hogy nem viselkedhet agresszíven, hogy nem ez a jó viselkedés. Az agressziót kezeljük különleges témaként, és ha kell, keressünk fel egy szakembert, hogy segítsen, mert sok különböző formából ered és mindegyiket máshogy érdemes kezelni.)


Végül még egyszer vegyük át akkor a büntetésről leírtakat:

A büntetés nem olyan, amiről beszélni sem lehet.

A büntetés sosem jelenti a kutya bántalmazását, megfélemlítését!

A büntetés annak a megmutatása, hogy mi lesz, ha nem teszed, amit kérek.

Nem mindent büntetünk! Első lépés a jó jutalmazása, vagy a motiváció megváltoztatása, de igenis van, amikor szükség van büntetésre.

Időzíts jól!

A büntetést mindig előzze meg egy figyelmeztetés!

A tett és a következmény legyen egyenlő nagyságú!

A végén mindig zárd le a büntetést, oldd ki a kutyát!

 

Ha bármilyen kérdésed van, írj nekem nyugodtan:

ebakademia@gmail.com

https://facebook.com/ebakademia

 

Kép innen:

http://favim.com/he+who+must+not+be+named/

A bejegyzés trackback címe:

https://ebakademia.blog.hu/api/trackback/id/tr708828004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.